U cilju očuvanja mađarskog jezika i kulture u Osnovnoj školi „Dositej Obradović“ Irig i područnim odeljenjima organizovana je nastava mađarskog jezika. Katica Zdenjak časove mađarskog jezika drži u Irigu, u Šatrincima sa oko 70 odsto mađarskog življa, u Neradinu i Rivici, ali i u školi u Petrovaradinu. Mađarski jezik uči se u školama gde ima potrebe i interesovanja, posebno u sredinama gde živi više pripadnika ove nacionalne zajednice. Katica je inače sertifikovani predavač i godinama se dodatno edukuje u skladu za zahtevima ovog posla koje propisuje resorno ministarstvo. Zanimljivo je i to da nastavu mađarskog jezika mogu da pohađaju i srpska deca, što je sve češći slučaj.
-Ovo je sedma školska godina od kako radim kao nastavnik mađarskog jezika i mogu reći da je interesovanje sve veće. Deca iz mađarskih porodica su tu da očuvaju svoj jezik i kulturu pored toga što mađarski govore i u svojim porodicama. Srpska deca uglavnom su tu kako bi se spremila za srpsku gimnaziju u Budimpešti. Tamo se nastava odvija na srpskom, ali se uči i mađarski, a za decu je značajno da kad dođu u novu sredinu znaju bar osnovni nivo jezika, kaže Katica Zdenjak.
Nastava mađarskog jezika odvija se za decu od prvog do osmog razreda, podeljena na mlađe i starije osnovce i tokom nje se stiču osnovna znanja. Za časove su obezbeđeni i udžbenici i nastavna sredstva.
-Ovo godine prvi put ćemo konkurisati sa projektom kojim bi država Mađarska podržala održavanje nastave na mađarskom jeziku, dodaje nastavnica Zdenjak.
Za razliku od prethodnika, Katica sa decom razgovara na srpskom jeziku, za šta kaže da je lakši pristup deci, dok se pravila i izgovor, naravno, uče na mađarskom.
-Mađarski iz grupe ugro-finskih je jako težak jezik i nema nikakvih dodirnih tačaka sa srpskim koji pripada grupi indo-evropskih jezika. Zato sa decom da bi me razumela šta im objašnjavam razgovaram na srpskom i polako ih uvodim u mađarski. Tako se bolje razumemo i oni lakše prihvataju gradivo. Smatram da bi bilo jako teško, posebno srpskoj deci da govorimo isključivo na mađarskom, objašnjava Katica.
Danas na svojim časovima ima oko 50-oro dece osnovnoškolskog uzrasta i iz godine u godinu ih je sve više. Kaže da su deca iz srpskih porodica vredna i zainteresovana jer je ovo jedina prilika da nauče jezik, dok se deci iz mađarskih porodica to donekle podrazumeva jer tako razgovaraju u svojoj kući.
-Ipak je važno da se jezik gramatički ispravno i udžbenički uči u školi. Većina mađarske dece iz Šatrinaca, kao i ja, u svojim kućama prvo progovore na mađarskom, a srpski nauče u interakciji sa drugom decom u vrtićima i školama. Do polaska u prvi razred svi znaju srpski, ali pravilna gramatika se nauči tek u školi, što isto važi i za mađarski jezik, objašnjava Katica Zdenjak.
Dodaje i to da je srpskoj deci najteži izgovor.
-Kao što rekoh za one sa srpskog govornog područja mađarski je izuzetno težak i potpuno nepoznat jezik. Ipak gramatika je takva kakva je, tu su pravila i onaj ko hoće ih nauči. Najteži je izgovor jer je potpuno nesvojstven i nema dodirnih tačaka. Recimo engleski jezik je svuda oko nas i deca ga savladaju lako, dok to sa mađarskim nije slučaj. Ipak, ko je vredan i želi da uči taj i savlada, bez obzira na to da li je u pitanju dete iz mađarske ili srpske porodice, zaključuje nastavnica Katica Zdenjak.
Magyar nyelvoktatás minden gyermek számára
A magyar nyelv és kultúra megőrzése érdekében a „Dositej Obradović” Általános Iskolában Ürökön, valamint annak tagozataiban megszervezték a magyar nyelv oktatását.
Zdenyák Katica magyar nyelvet tanít Ürökön, Satrincin – ahol a lakosság mintegy 70 százaléka magyar –, továbbá Neradinban, Réván, valamint a petrovardini iskolában is.
A magyar nyelvet azokban az iskolákban oktatják, ahol van rá igény és érdeklődés, különösen olyan közösségekben, ahol a magyar nemzeti közösség nagyobb számban él. Zdenyák Katica egyébként okleveles tanár, aki évek óta rendszeresen képezi magát, hogy megfeleljen a szakminisztérium által előírt követelményeknek.
Érdekesség, hogy a magyar nyelvórákat szerb gyermekek is látogathatják, és ez egyre gyakoribb jelenség.
– Ez már a hetedik tanév, amióta magyar nyelvet tanítok, és elmondhatom, hogy az érdeklődés évről évre növekszik – mondja Zdenyák Katica. – A magyar családokból érkező gyerekek azért jönnek, hogy megőrizzék nyelvüket és kultúrájukat, hiszen otthon is magyarul beszélnek. A szerb gyerekek többsége viszont azért tanul, hogy felkészüljön a budapesti szerb gimnáziumra. Ott a tanítás szerb nyelven folyik, de tanulnak magyarul is, és fontos, hogy amikor új környezetbe kerülnek, legalább alapszinten ismerjék a nyelvet – magyarázza Katica.
A magyar nyelv oktatása az első–nyolcadik osztályos tanulók számára zajlik, a fiatalabb és idősebb korosztályokra bontva, és az órák során az alapvető nyelvi ismereteket sajátítják el.
A tanórákhoz tankönyvek és taneszközök is rendelkezésre állnak.
– Idén először pályázatot is benyújtunk, amellyel Magyarország támogatását szeretnénk elnyerni a magyar nyelvű oktatás fenntartásához – teszi hozzá Zdenyák Katica.
Az elődjeitől eltérően Katica a gyerekekkel szerb nyelven beszél, amiről úgy véli, könnyebben megérti őket, míg a szabályokat és a kiejtést természetesen magyarul tanulják.
– A magyar nyelv, amely az Finn-ugor nyelvcsaládhoz tartozik, nagyon nehéz, és nincs semmilyen kapcsolata a szerbbel, amely az indoeurópai nyelvek közé tartozik. Ezért a gyerekekkel szerbül beszélek, hogy megértsék, mit magyarázok, és fokozatosan vezetem be őket a magyar nyelvbe. Így jobban megértjük egymást, és könnyebben elsajátítják a tananyagot. Úgy gondolom, különösen a szerb gyerekeknek nagyon nehéz lenne, ha kizárólag magyarul beszélnénk – magyarázza Zdenyák Katica.
Jelenleg mintegy ötven általános iskolás korú tanuló jár az óráira, és számuk évről évre növekszik.
A tanárnő szerint a szerb családokból származó gyerekek szorgalmasak és érdeklődőek, hiszen ez az egyetlen lehetőségük arra, hogy megtanulják a nyelvet, míg a magyar családok gyermekeinek ez részben természetes, mert otthon is így beszélnek.
– Fontos azonban, hogy a nyelvet helyes nyelvtannal és tankönyvi alapokon is elsajátítsák az iskolában.
A satrinci magyar gyerekek többsége – akárcsak én – otthon először magyarul kezd el beszélni, a szerbet pedig az óvodában és az iskolában, más gyerekekkel való érintkezés során tanulja meg.
Első osztályos korukra mindannyian tudnak szerbül, de a helyes nyelvtant már csak az iskolában tanulják meg – ahogy ez a magyar nyelvre is igaz – mondja Zdenyák Katica.
A tanárnő szerint a szerb gyerekek számára a legnehezebb a kiejtés.
– Mint említettem, a szerb anyanyelvűek számára a magyar rendkívül nehéz és teljesen idegen nyelv. A nyelvtan olyan, amilyen – vannak szabályok, és aki akar, az meg tudja tanulni. A legnagyobb kihívás a kiejtés, mert teljesen szokatlan, nincs semmilyen hasonlóság. Az angol nyelv például mindenütt jelen van, így a gyerekek könnyen elsajátítják, a magyarral viszont más a helyzet.
Mégis, aki szorgalmas és akar tanulni, az képes megtanulni – legyen akár magyar, akár szerb családból – zárja gondolatait Zdenyák Katica tanárnő.
*Projekat „Sremci u crvenim čizmama“ sufinansiran je od strane Ministarstva informisanja i telekomunikacija. Stavovi izneti u podržanom medijskom projektu nužno ne odražavaju stavove organa koji je dodelio sredstva.
