Mađarsko kulturno-umetničko društvo “Srem” danas broji oko 70 aktivnih članova različitih generacija – dece, učenika, studenata, radno aktivnih i penzionera. Pored Mađara, uključeni su i poštovaoci ove kulture. Svoj rad predstavljaju kroz brojne manifestacije, a ostvarili su i uspešnu saradnju sa drugim kulturno-umetničkim društvima, gradskim ustanovama kulture i lokalnom samoupravom. Na taj način ovo Društvo daje značajan doprinos multietničnosti i multikulturalnosti Sremske Mitrovice i očuvanju skladnog suživota.
Jedna od prvih aktivnosti Društva bila je organizovanje nastave mađarskog jezika. Shvativši da je potrebno podići svest i povratiti identitet mađarskom narodu, već u maju 2003. godine počeli su časovi jezika za decu, mlade, ali i sve zainteresovane generacije. U tome je važnu ulogu imala je Estera Bertok. Grupu je činilo više od 80 polaznika, a bilo je posebno zanimljivo što su zajedno učili roditelji i deca, pa čak i bake i deke. Starijim polaznicima je bilo lakše jer su mnogi delimično govorili mađarski ili su ga slušali u detinjstvu.
Kasnije je nastavu za decu vodila Edita Jovanović, a danas, uz podršku Nacionalnog saveta mađarske nacionalne manjine, predavač je Marta Fekete Molnar iz Feketića. Istraživanja su pokazala da je dijalekt kojim se govorilo u Sremskoj Mitrovici najsličniji književnom mađarskom jeziku, što je dodatni podstrek u očuvanju i negovanju jezika.
Početkom 2004. godine osniva se folklorna i pevačka grupa. Umetnički rukovodilac folklorne grupe je Dragana Šimonjik, a pevačku grupu vodi Estera Bertok.
– Na osnovu predanja i starih fotografija koje smo dobili od naših sugrađana saznali smo da je pre Drugog svetskog rata postojalo mađarsko udruženje u kojem su negovali svoje plesove, prvenstveno čardaš. Okupljali su se, najverovatnije, u kući porodice Takač u današnjoj Ulici Kralja Petra prvog. Na osnovu tih fotografija napravljene su prve nošnje i prva koreografija koja je obuhvatila tri najpoznatije pesme koje su se pevale u svim prilikama i uz njih se igrao brzi i spori čardaš. Folklorna grupa je svoj prvi nastup imala 2004. godine na Srem folk festu, a iste godine Društvo je povodom godinu dana od osnivanja organizovalo manifestaciju pod nazivom „Godišnji koncert“. Na tom koncertu članovi MKUD „Srem“ su se predstavili publici recitacijama (deca koja uče mađarski), pesmama i plesovima. Gosti na koncertu bili su Mađari iz Karpatske regije Rumunije. Puno pozorište, kao i pohvale od strane tadašnjih čelnika našeg grada i mađarskih kulturnih institucija u Vojvodini bile su podstrek da Društvo još više i bolje radi i napreduje u narednom periodu – kaže Dragana Šimonjik, umetnički rukovodilac folklorne grupe.
Prema njenim rečima, od tada svake godine Društvo organizuje Godišnji koncert na kojem prezentuje svoj rad, a takođe na tim koncertima učestvuju i članovi drugih mađarskih društava iz Srema, Vojvodine, Republike Mađarske, kao i Mađari iz Republike Hrvatske.
A Szerémség MME tevékenységei – a nyelvtanulástól a folklórig
A Szerémség Magyar Művelődési Egyesületnek ma mintegy 70 aktív tagja van különböző generációkból – gyermekek, diákok, egyetemisták, aktív dolgozók és nyugdíjasok. A magyarok mellett olyanok is bekapcsolódnak a munkába, akik tisztelik ezt a kultúrát. Tevékenységüket számos rendezvényen mutatják be, és sikeres együttműködést alakítottak ki más kulturális és művészeti egyesületekkel, a városi kulturális intézményekkel és a helyi önkormányzattal. Ily módon az Egyesület jelentősen hozzájárul Szávaszentdemeter multietnikus és multikulturális életéhez, valamint a harmonikus együttélés megőrzéséhez.
Az Egyesület egyik első tevékenysége a magyar nyelv oktatásának megszervezése volt. Felismerték, hogy szükséges a tudatosság erősítése és a magyar nemzeti identitás visszaállítása, ezért 2003 májusában elindultak a nyelvórák gyermekeknek, fiataloknak, de minden érdeklődő generációnak is. Ebben fontos szerepe volt Bertók Eszternek. A csoportban több mint 80 fő tanult, külön érdekesség, hogy együtt jártak a szülők és a gyerekek, sőt még a nagyszülők is. Az idősebb résztvevőknek könnyebb volt, mert sokan részben beszélték a nyelvet, vagy gyerekkorukban hallották.
Később a gyermekek nyelvoktatását Jovanović Edita vezette, napjainkban pedig – a Magyar Nemzeti Tanács támogatásával – Fekete Molnár Márta Feketicsről. A kutatások kimutatták, hogy a Szávaszentdemeteren beszélt nyelvjárás leginkább hasonlított az irodalmi magyar nyelvre, ami további ösztönzést adott a nyelv megőrzésére és ápolására.
2004 elején megalakult a néptánc- és az énekkar. A néptánccsoport művészeti vezetője Simonyik Dragana, az énekkart pedig Bertók Eszter irányítja.
– A hagyomány és a régi fényképek alapján, amelyeket helyi polgároktól kaptunk, megtudtuk, hogy a második világháború előtt működött egy magyar egyesület, ahol a táncaikat ápolták, elsősorban a csárdást. Valószínűleg a Takács család házában gyűltek össze, a mai I. Péter király utcában. Ezek alapján készültek el az első népviseletek, valamint az első koreográfia, amely három legismertebb dalt foglalt magában, amelyeket minden alkalommal énekeltek, és amelyekre lassú és gyors csárdást táncoltak. A néptánccsoport első fellépésére 2004-ben került sor a Srem folk festen, ugyanebben az évben pedig az Egyesület megalakulásának első évfordulóján megszervezték a „Évadzáró koncertet”. Ezen a koncerten a Szerémség MME tagjai versmondással (a magyarul tanuló gyerekek), dalokkal és táncokkal mutatkoztak be. A koncert vendégei a romániai Kárpát-régióból érkezett magyarok voltak. A zsúfolásig megtelt színházterem, valamint a város akkori vezetőinek és a vajdasági magyar kulturális intézményeknek az elismerése további ösztönzést adott a folytatáshoz és a fejlődéshez – mesélte Simonyik Dragana, a néptánccsoport művészeti vezetője.
Elmondása szerint azóta az Egyesület minden évben megszervezi az Évadzáró koncertet, ahol bemutatja tevékenységét, és amelyeken részt vesznek más magyar egyesületek is a Szerémségből, Vajdaságból, Magyarországról, valamint a Horvát Köztársaságból.
*Projekat „Sremci u crvenim čizmama“ sufinansiran je od strane Ministarstva informisanja i telekomunikacija. Stavovi izneti u podržanom medijskom projektu nužno ne odražavaju stavove organa koji je dodelio sredstva.
