Kada je početkom 2003. godine Opština Sremska Mitrovica organizovala manifestaciju Dan nacionalnih manjina na sceni Pozorišta „Dobrica Milutinović“, svaku nacionalnu zajednicu trebalo je predstaviti kroz pesmu, igru i jezik. S obzirom da Mađari u tom periodu nisu bili organizovani niti kulturno aktivni, župnik rimokatoličke crkve Eduard Španović obratio se Esteri Bertok, znajući da ona govori mađarski i zamolio je da predstavi mađarsku zajednicu. Estera je pronašla recitaciju i prvi put u životu izašla na javnu scenu. Zahvaljujući njoj, mađarska nacionalna zajednica dobila je svoje mesto na ovoj manifestaciji.
Ovaj događaj bio je početni korak ka okupljanju Mađara u Sremskoj Mitrovici. Već ubrzo, porodice Reves, Farkaš, Šimonjik, Bertok i Elor počele su razgovore o osnivanju udruženja. U to vreme širom Vojvodine preko kancelarija za pravnu pomoć Jedinstvo mađarskog naroda (CMH – Concordia Minoritatis Hungaricae) podnosili su se zahtevi za mađarske legitimacije. Za Srem je bila zadužena kancelarija u Novom Sadu, a kontakt osoba bio je pravnik Laslo Galamboš. On je pomogao u rešavanju pravnih pitanja oko osnivanja Udruženja i izradi statuta.
Tako je 4. aprila 2003. godine održana osnivačka skupština na kojoj je zvanično osnovano mađarsko kulturno-umetničko društvo „Srem“. Cilj Društva bio je čuvanje i negovanje kulture i tradicije Mađara u Sremskoj Mitrovici i Laćarku. Rukovodeći organ činilo je predsedništvo od sedam članova – predsednik, potpredsednik, dva člana i tri vođe sekcija. U prvo rukovodstvo ušli su predstavnici porodica Reves, Farkaš, Bertok i Elor, dok je za predsednika izabran Zlatko Šimonjik.
– Prve godine rada bile su najteži period za Društvo. Trebalo je naučiti pisanje projekata, obezbediti saradnju, nastupe i kontakte, kao i redovno putovati na sastanke i konsultacije u Novi Sad. Najveća prepreka bilo je nepoznavanje mađarskog jezika, jer je u Sremskoj Mitrovici maternji jezik bio sačuvan uglavnom samo u starijim generacijama, dok je za mlađe bio gotovo nepoznanica – priseća se početaka rada prvi predsednik Zlatko Šimonjik, koji je na čelu Društva bio od 2003. do 2011. godine.
Na njegov predlog 2011. godine za novog predsednika izabrana je Edita Jovanović koja je potekla iz sredine u kojoj je mađarski jezik i dalje živ (Subotica), što je omogućilo lakše pisanje i slanje projekata u Republiku Mađarsku. Edita je Društvo vodila sve do svoje smrti 2020. godine. U novembru iste godine, na Skupštini Društva, za predsednicu je izabrana Dragana Šimonjik.
Od prvog nastupa Estere Bertok do današnjih 70 članova, Mađarsko kulturno-umetničko društvo „Srem“ izraslo je u čuvara tradicije, jezika i običaja Mađara u ovom delu Srema i postalo jedan od važnih simbola multikulturnog života grada.
A Szerémség Magyar Művelődési Egyesület megalakulása – Az ötlettől a közösségig
Amikor 2003 elején Szávaszentdemeter (Sremska Mitrovica) önkormányzata megszervezte a Nemzeti Kisebbségek Napját a Dobrica Milutinović Színház színpadán, minden nemzeti közösséget dalon, táncon és nyelven keresztül kellett bemutatni. Mivel a magyarok ebben az időszakban sem szervezetileg, sem kulturálisan nem voltak aktívak, Eduard Španović római katolikus plébános Bertók Esztert kérte fel – tudva, hogy beszél magyarul –, hogy képviselje a magyar közösséget. Eszter egy verset választott, és életében először lépett nyilvános színpadra. Neki köszönhetően a magyar nemzeti közösség is helyet kapott ezen a rendezvényen.
Ez az esemény volt az első lépés a szávaszentdemeteri magyarok összefogása felé. Hamarosan a Révész, Farkas, Simonyik, Bertók és Előr családok elkezdtek beszélgetni egy egyesület megalapításáról. Akkoriban egész Vajdaságban a Concordia Minoritatis Hungaricae (CMH – Magyar Kisebbségek Egysége) jogsegélyirodáin keresztül lehetett magyar igazolványokat igényelni. A Szerémségért az újvidéki iroda felelt, ahol a kapcsolattartó személy Galambos László jogász volt. Ő segített az Egyesület jogi ügyeinek rendezésében és az alapszabály kidolgozásában.
Így került sor 2003. április 4-én az alakuló közgyűlésre, ahol hivatalosan megalakult a Szerémség Magyar Művelődési Egyesület. Az Egyesület célja a magyar kultúra és hagyományok megőrzése és ápolása volt Szávaszentdemeteren és Latyarkán (Laćarak). A vezetőséget hét tag alkotta – elnök, alelnök, két tag és három szakosztályvezető. Az első vezetőségbe a Révész, Farkas, Bertók és Előr családok képviselői kerültek be, az elnökké pedig Simonyik Zlatkót választották.
– Az első évek jelentették a legnehezebb időszakot az Egyesület számára. Meg kellett tanulni a pályázatírást, kapcsolatokat és fellépéseket szervezni, valamint rendszeresen Újvidékre utazni megbeszélésekre és konzultációkra. A legnagyobb akadályt a magyar nyelv ismeretének hiánya jelentette, hiszen Szávaszentdemeteren az anyanyelv főleg csak az idősebb generációknál maradt fenn, a fiatalok számára szinte ismeretlen volt – emlékezett vissza a kezdetekre Simonyik Zlatko, aki 2003 és 2011 között vezette az Egyesületet.
2011-ben az ő javaslatára Jovanović Editát választották új elnökké, aki olyan közegből származott (Szabadka), ahol a magyar nyelv még élő volt, ez pedig megkönnyítette a pályázatok írását és Magyarországra való benyújtását. Edita 2020-ig, haláláig vezette az Egyesületet. Ugyanazon év novemberében, a közgyűlésen, Simonyik Dragana lett az új elnök.
Bertók Eszter első fellépésétől a mai 70 tagig a Szerémség Magyar Művelődési Egyesület a magyar nyelv, hagyományok és szokások őrzőjévé nőtte ki magát a Szerémség ezen részén, és a város multikulturális életének egyik fontos szimbólumává vált.
*Projekat „Sremci u crvenim čizmama“ sufinansiran je od strane Ministarstva informisanja i telekomunikacija. Stavovi izneti u podržanom medijskom projektu nužno ne odražavaju stavove organa koji je dodelio sredstva.
